Відео

Kedves Bikicsu, nem értjük a kérést. Kanári tenyésztőt az M0-on?

@@DogCastTV Magyarországon. Elnézésed kérem én írtam valóban érthetetlenül csak úton voltam!.

Ez a fajta nem való lakásba. Neki sem jó és a környezetének sem.

Egyelőre nincs ilyen terv a MEOESZ-nél.

Igen, ez igaz. A malinois azonban külön kategória a kutyák között, nagyon nem való átlagos aktivitású gazdák kezébe.

Kedves Gábor, sajnos nem tudunk tanácsot adni. 2 Cane Corsonk volt, 2 különböző, nagyon jónak számító hazai tenyészetből. Az egyik helyen nagy volt az alom szám, a másik helyen kicsi. Mindkét kutya 6 és fél évesen halt meg, epilepszia és bélfodor rák.

​@@DogCastTV köszönöm a választ, ez ugyancsak nem túl jó hír... Sajnálom mindkét kutyát.

Úgy írok, hogy nálam van ilyen nem kész kutya. Természetesen nem kell venni senkinek semmit, ez nem erőszak. Egy új út kitaposása mindig nehéz és kockázatos, mert benne van a kudarc lehetősége, ezt mindig kevesen vállalják, viszont a sikert utána sokan élvezik és sajnos sokan irigylik. Én személy szerint azért csinálom, mert imádom a kutyákat. Nem kutyát szeretnék, hanem szeretem a kutyákat. A Bartha-féle szelindek koncepció központjában maga kutya van, a cél a kutya minőségének a javítása, igazi érték és minőség létrehozása. Aki valóban szereti a kutyákat az látja a katasztrófát ahová jutottak szegény állatok. Önállóan szaporodni képtelen, levegőt venni is nehezen tudó szörnyűségeket tenyésztenek egyesek, amire sajnos még igény is van. Ezt szeretné megállítani néhány ember, ami sajnos elég kevés, erre utal a Laci. Én olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy van energiám, helyem és megtehetem, hogy bevállalok ilyen kutyákat. Nem török pálcát senki felett, megértem, hogy erre nincs mindenkinek lehetősége, csak abban reménykedem, hogy akinek van, abból egyre több embernek lesz célja a minőségi kutya.

Háromszor elmondja, hogy a jó kutyákat megtartja, a nem jókat adja tovább, majd csodálkozik, hogy nem veszik tőle. Eddig szidta a városi kutyásokat, most nekik "tenyészt" kutyát. Eddig azt mondta, a jó pásztorkutya tökéletesen beválik városi környezetben, most meg hogy nem való oda. Bravó😂

@@Szankozohoember Nem ezt mondta, ne csúsztass. Sem azt, hogy a nem jókat adja tovább, sem az, hogy tökéletesen beválik városi környezetben. Azt sem mondta, hogy csodálkozik, hogy nem veszik a kutyákat. Ez kívül én már cseréltem nála kutyát, mert nem vált be, ami nem nem sok tenyésztőnél lehetőség. A többi stimmel. Ja az a semmi 😀

@@gyuri23 És szerinted az egy jó megoldás, hogy úgy adogatjátok a kutyákat oda-vissza, mint más a labdát? Nem kéne átesni a ló túloldalára sem, a munkakutya attól még kutya, hogy nem babusgatásra használod. Egy gazdacserénél kevés helyzet töri össze jobban egy kutya lelkét, ha "szelindek", ha nem. Nálad ez a kutyaszeretet? Nálad ez az imádás, hogy ha épp nem válik be, visszapasszolod? Mert nálam nem. A többi stimmel.

@@Szankozohoember A kutyának szerintem jobb egy gazdaváltás, mint a rendszeres villanynyakörvvel fegyelmezés, meg véres verekedés a többi kutyával és utána orvosi kezelés, vagy a láncon élés. A falka élet nem egy szem kutya a lakásbán és a munkakutya nem gyerekpótlék. És igen, abban biztos vagyok, hogy az így az összerakott falkában élő kutyák élete 1000x boldogabb, mint egy akármennyire babusgatott egy szem kutyáé, és igen néha ki kell venni a csapatból egyet, az sajnálatos, egyáltalán nem napi rutin és szórakozás, de összességében sokkal jobb mindenkinek. Nem vagyok népszerű azzal, hogy szerintem lakásban és egyedül tartott kutyánál kevés általkínzóbb dolgot tudok elképzelni. A kutya jelleme szerint falka állat, és az ember nem kutya, nem lehet falka tag. Mint a magányos emberek, akik megkattannak egy idő után, még ha ez elsőre nem is látszik. Az említett kutyának pedig találtak egy párt, akivel bírják egymást és nem napi szintű a verekedés köztük. Nálam, lehet, hogy az alfa kinyírta volna előbb utóbb. De ezt én gondolom így, más meg máshogy. Aki eljön hozzám megnézheti, hogyan viselkednek a kutyáim és gondolhat amit akar.

Minden videóban elmondjuk, elmondtuk, hogy a harci kutyák általában barátságosak az emberekkel, mert így szelektálták őket. Tévjit ugyanezt elvárni tőlük más kutyákkal szemben, hiszen harcra tenyésztették őket.

@@DogCastTV bocsi haver nem néztem végig de legyen egy jó napod és nyarad

Vedd figyelembe, hogy az őr szelindek még nincs kész, ezen kívül az őrzés csak egy kívánt tulajdonságok között. Ha meglesz a szelindek 7 próba, lehet majd vinni rá rotikat (már ha találsz majd olyat aki el meri vinni) és jól fog látszani a különbség.

@@gyuri23 szerinted a világon a fegyveres testületeknek nincs jó kutyáik?? Vagy ők is a Barta féle kutyákat várják???😂

@@anitatoth4280 De vannak, viszont azok épített kutyák. Ég és föld, ha ösztönből cselekszik egy kutya, vagy ha építve van. Valahogy úgy képzeled el, hogy van egy átlag alatti fizikumú ember, akit sok év kőkemény munkával bokszolónak edzel aki utána tűrhetően bokszol. Aztán találkozik egy ösztönönösen erős paraszt gyerekkel aki soha nem járt termembe, csak melózott a földeken és lecsapja egy pillanat alatt. 😁 Ez persze sántít egy kicsit, de nagyjából ez a különbség. Az FCI „rendszerű” fajtakutyák azért szarok, mert nem foglalkoznak a született ösztönös tulajdonságokkal.

@@gyuri23 Ez azért erős kijelentés, hogy szarok. Ráadásul nem is igaz. Vannak fajták, amik részben tönkre lettek téve, de nem az összes egyed. Továbbá egy ilyen ösztönből cselekvő őrző-védő szelindek soha nem lesz olyan jó munkakutya, mint egy malinois, munkavonalas német juhász, stb... egy IPO világbajnokságra ki sem jutna. És most nem a kutyaiskolákban lévő őrző-védő bohóckodásról beszélek, hanem valódi munkáról. Oda kifejezetten ezek a fajták a jók, egy pásztorkutyával kevert masztiff már a tömege, mérete miatt sem lenne alkalmas erre, sem arra, hogy egyik nap Jóska viszi szolgálatba, a másik nap pedig Pisti, a harmadik nap ismét Jóska, a negyedik nap pedig Géza, mert eleve csak Ottót fogja elfogadni gazdának, mivel az nevelte, képezte. Szóval itt megbukott az egész. Ez a szelindeknek nevezett (jelenleg keverék) fajta arra lesz jó, hogy sétánál megvédje a gazdáját, illetve otthon a területét. Erre pedig bármelyik pásztorkutya fajtánál lehet találni megfelelő egyedeket, de őrző-védő fajták is alkalmasak. Mindenféle képzés nélkül.

@@balazskovacs2333 Igen, erős és túlzó is, de az FCI rendszerbe bekerült fajták sorsa meg van pecsétleve, csak idő kérdése. Persze, hogy van jó egyed, csak az idővel arányosan csökkenő számban. Egyre betegebb és egyre gyengébb, de legalább szép és nagy lesz mind. A komondor a szemünk láttára hal ki. A kuvasz határeset, ha elengedik a fajta tenyésztést talán megmarad. Jött helyettük a kau aztán a kaj. Ráugrott az FCI-n nevelkedett tenyésztői réteg és sikeresen tönktette. Mármint a fejlett nyugaton. Most a kangal kezd menő lenni, amíg elérik, hogy 100 kilós, mozgásképtelen hízódisznót csináljanak belőle. A német juhász is elbukott, most a belga a menő. Miért? Még is mi történt? A világbajokság a kutyaépítés mértékegysége, ami szelindeknél nem cél. Megnéznék egy világbajnok belga juhászt a területemen, hogy mit csinál a gyöngytyúkokkal. Biztos szépen ugrál karikán, meg énekelve tolat, de az engem nem érdekel. A kutyám úgy működik tökéletesen, hogy a képzésére uszkve nulla percet fordítottam. Kiraktam a kertbe és magától azt csinálja amit elvárok tőle. Lehet találni ilyen egyedeket? Én két és fél évig keresetem. Találtam is, csak éppen keverék. Arra nincs energiám, hogy kipróbáljak száz kutyát, hátha bejön valamelyik. Az arányokkal van a gond. És az egészségről még nem is beszéltünk.

Furcsa a kérdésed, mert pont erről beszél egész végig, te mit néztél? Az evolúció értelmezésévél én a helyeden kicsit óvatosabb lennék, mivel magyarázod például a cápákat, akik 450 millió éve nem változtak semmit? Az evolúció elmélet (ugyanis az nem tény, hanem egy elmélet, egy elv, na ami tényleg több sebből vérzik) lényege nem a folyamatos változás, hanem a környezeti alkalmazkodás. Kinek kell szelindek? Például nekem.

​@@gyuri23Erre irtam, hogy Szelindek, de jo! Kockazatvallalast hianyolnak. De, miert kockaztatnek egy olyan kutyaert, ami vallaltan meg kesz sincs, mint fajta? Vagy cserelgessem az eppen aktualis jobb kuyara idonkent a mar meglevot? Hat ezert az erdeklodes es ezert a tartozkodas...egyenlore. Ez nem nevezheto hibajanak az erdeklodonek! O egy kialakult kutyat akar, nem egy kialakulatlant. A meg nem kialakult "szelindeket", meg vegye meg az, akinek mindegy hogy hivjak es milyen a pillanatnyi jellemzoje...

@@laszloszabados775 Így van, aki nem akarja ne tartson, ez nem erőszak. Ennek senki sem mondta az ellenkezőjét, sem azt, hogy ez hiba, csak annyit jegyzett meg, hogy kevés akit érdekel, hogy mi sül ki belőle. Ez mindennel így van, nagyon kevés ember vállal bármiféle kockázatot, ami szerintem szomorú, többek között ezért tehet a hatalom azt amit csak akar, mondjuk kénye kedve szerint injekciózhat bele az emberbe ismeretlen kemikáliákat. A szelindeknél az is esélyes, hogy nem lesz fajta, hanem típus, mert a Laci nem hisz a fajtában, legalább is az FCI-féle standard rendszerben.

Erre keress rá (a youtube nem enged linket): Szabó Ferenc Állattenyésztési genetika Az F+szám a generációt jelenti. A tömör és nagyon leegyszerűsített lényege, hogy a kevert kutyák első generációját (F1) ha összerakod egymással, akkor a második generáció (F2) teljesen szét fog esni. Például a KAJ+Presa kutyák kinéznek valahogy, de utána a kölykök újra KAJ és Presának fognak kinézni. Szóval egy új típus létrehozás nagyon nehéz. Részlet a könyvből: A mendeli genetika megértéséhez vissza kell tekintenünk Mendel borsóval végzett kísérleteire. Mendel egyik kísérletében fajtatiszta sárga héjú borsó vonalat keresztezett fajtatiszta zöld héjú borsóval. (A szülőket P1, illetve P2-vel, a keresztezésből származó első generációt F1-gyel, a második generációt F2-vel jelölte.) Azt tapasztalta, hogy a különböző színű borsók keresztezése (P1 x P2) eredményeként kapott, minden F1 generációjú új növény sárga héjú borsót termett. Amikor az F1 generációba tartozó szülőket párosította egymással (F1 x F1), az F2 generációban a növények 1/4-e zöld héjú, 3/4-e sárga héjú borsót termett. A további keresztezésekben azt tapasztalta, hogy a P1, F1 és F2 sárga növények különbözőképpen viselkedtek, ha azokat fajtatiszta zöld héjú (P2)borsóval keresztezte. Ha P1 sárgát keresztezte a P2 zölddel, akkor minden új növény sárga színű borsót adott. Ha az F1 sárgát keresztezte a P2 zölddel, akkor az eredmény a növények 1/2-e sárga, 1/2-e zöld lett. Ha az F2 sárgát keresztezte a P2 zölddel, akkor a növények 2/3-a sárga, 1/3-a zöld lett. A jelenséget Mendel a következőkkel magyarázta: Egy-egy tulajdonságot egy-egy allélpár alakít ki, amelyek egyike az egyik, a másik a másik szülőtől származik. A diploid szülők egyik alléljukat adják át az ivadéknak, amelynek a genotípusa a két szülő egy-egy, azaz az ivadék két alléljától függ. A genotípus lehet homozigóta domináns (YY), illetve recesszív (gg), valamint heterozigóta (Yg). A fenotípust a domináns allél határozza meg. Mendel kísérletében a sárga színt alakító allél (Y) domináns, a zöld színt (g) alakító allél recesszív volt, vagyis az YY, illetve az Yp genotípusok fenotípusosan sárgák, a pp genotípusok pedig zöld színűek voltak.

Nèzd meg a videòit többször! Az első hibrid generáció egyedei az F1

Vegye fel a kapcsolatot Bartha Lászlóval.

Én úgy szoktam ezt megfogalmazni: -Nagyon nem mindegy, hogy az ember szereti a kutyákat, vagy kutyákat szeretne.

Mert hogy indul egyébként egy fajta kialakítása? :) Ez a lwegwelső generáció, naná, hogy heterogén az állomány! Majd 20-3§ év múlva más lesz a helyzet! A természetnek meg kell adni a maga idejét és útját!

Ezzel mi is így vagyunk... Bartha úrral nem egyszerű együttműködni.

@@DogCastTV Egy nagyon jó projekt ez és lenne érdeklődés a kutyákra csak a marketing részével is kellene foglalkozni( UA-cam.FACEBOOK.TIKTOK) akár van kedve akár nincs a Bartha úrnak . Így ez is lassan a süllyesztőben feledésbe merülő dolog lesz SAJNOS .